A kályhákról
A kályhás szakma az utóbbi évtizedben robbanásszerűen fejlődött. Évtizedekkel ezelőtt az akkori rendszer a tűzifa hozzáférést szabályozta, oly módon, hogy kvótázta. Általában a szükséges tűzifamennyiség negyedét, olykor kevesebbet engedett megvásárolni a kályhatulajdonosoknak. Az általam nagyra becsült, szakmánk már szépkorú művelői ezért abban az időben könnyű vékonyfalú kályhákat építettek, hogy a munkából hazatérő tulajdonosa kevés berakott fával, hamarabb meleghez jusson és a rövidebb hőtároló kapacitás addig volt elegendő, míg esti lefekvéskor betakarózott. Ugyan reggel frissítő volt az ágyból, dunyhából való kikelés, de annál gyorsabb a készülődés és a munkába indulás.
forrás: www.hogyankeszul.blog
Hátrány volt az államosítás utáni csempegyártás szabályzása is, hiszen a századforduló előtt és nem sokkal később gyártott gyönyörű kályhák küllemei leegyszerűsödtek és butultak.
Ekkor épültek a gyerekkorunkat visszaidéző zöld, méz és barna színű hasábkályhák. Ezeket mi szakmán belül „Lenin-barokk” csodáknak nevezzük. Később bevezették az olcsó fűtőolajat, majd a gázt, elárasztották a vidéket szénnel (a környezetszennyezés nem számított) és tisztelet a kivételnek az emberek elfelejtették a kályhával való fűtést. Ekkor jelent meg a kályhákon a második (hamuzó) ajtó kialakítás, sok szép antik kályhát is tönkretéve átépítéskor.
Rendszerváltás után gyengén éledezett a kályhaigény, mivel az emberekbe rögzült a kihűlt kályhatest, a büdös, és a nem túl dekoratív látvány. Szerencsére napjainkra ismét reneszánszát éli a fatüzelés. Talán ezért ismétlem köszönetnyilvánításomat a kitartó nagy „öregjeinknek”, hiszen sokan közülük feladták, a keramikusok nem kályhacsempét, hanem dísz és használati kerámiákat gyártottak a kályhaépítők elmentek kőművesnek, burkolónak esetleg taxisnak. Akik közülük megmaradtak nem a meggazdagodásért, hanem a szakmaszeretetért tették és lettek a mentoraink.
Mint már említettem az utóbbi időben robbanásszerűen fejlődött a szakmánk. Mivel korábban megtorpant a háborúk előtti kályhaipari tudásunk a vasfüggönynek köszönhetően, tőlünk nyugatabbra az ott élő kollégáink nálunk jobban fejlődhettek. A változó igények, a materiális lehetőségek és a képzésüket tekintve is elhaladtak mellettünk. A MACSOI megalakulása óta a legszorosabb együttműködésre igyekszik az EU országaiban működő kályhás testületekkel, így a tudáscsere is könnyebbé vált. Mivel a szabályzások is nyugatról jönnek, így a piaconmaradás is azon áramlatokkal érkezik. Vagyis tréningekre, kiállításokra, bemutatókra járunk és ezt a tudást meg is osztjuk a magyar kályhás kollégákkal.
A megrendelőink igényeit nem csak látványban és teljesítményben, hanem a legkorszerűbb technológiával megépítve tudjuk szavatolni.
Fontos égéskörben gondolkodni, mivel a kályha, kandalló csak a 33%, hiszen a működéshez kell egy jó kémény és a tökéletes égéshez elegendő levegőt is biztosítanunk kell. Felméréskor figyelembe kell vennünk a kályha tömege miatti terhelhetőséget, az Ön esztétikai igényét, a kémény paramétereit és teljesítményét, valamint a kályha tűzteréből adódóan berakható tűzifa mennyiségéhez biztosított égéslevegőt. Tarthatnánk ezt fontoskodásnak, viszont korábban a házak nyílászárói gerébtokosak voltak és a kinti szellő meglobogtatta zárt ablakok mellett is a függönyöket, nem volt a konyhákba és egyéb helyiségek falaira szagelszívó szerelve, és ami a legfontosabb a gázkazánok sem voltak jelen, addig a kályhák kaptak elegendő levegőt üzemeltetésükhöz. Napjainkban a korábban épült házak tulajdonosai műanyag szigetelésekbe és fokozottan záró nyílászárókat alkalmazva csomagolják otthonaikat, olykor figyelmen kívül hagyva a saját és családja létéhez szükséges levegőt, nem beszélve az olyan légfogyasztókról, mint a kályha.
Hihetetlen, de igaz, hogy egy kisebb teljesítményű kályha (pl. a hengerkályhám) 2,2KW/h, 12 óra hőtárolási időre méretezve csaknem 100 m3 égéslevegő igénnyel bír. Ezt valamilyen módon be kell engednünk a légtérbe, két megoldás lehet: vagy a faliszelep, esetleg ablakkeretbe szerelhető légbeeresztő, vagy padlócsatornán bevezetni a kályha alá. Optimális esetben kevés iránytöréssel (az alaki ellenállás miatt) egy ekkora kályhának 4-5 m hosszban, 125 mm átmérőjű padlócsatornán kell biztosítanunk az égéslevegőt.Az így kialakított égéslevegő biztosítása esetén képesek vagyunk környezetbarát „Öko tűzterek” vagy más néven „Bio tűzterek” megépítésére, amelyek pontos tervezés és kivitelezés esetén az ismereteink szerinti legalacsonyabb emisszió értékekkel és magas hatásfokkal működő kályhánk részét képezik.
Ezek az „Öko tűzteres” kályhák Ausztria és Svájc több tartományában szmog riadó esetén is működhetnek és 2022-től már hazánkban is csak így lesznek építhetőek a cserépkályhák.
Kályháinkat tudjuk hagyományos módon és Öko tűztérrel is építeni.
Fontos megjegyeznem, hogy minden cserépkályhába száraz tűzifát (két éves keményfát) szükséges elégetni, optimális égéslevegő biztosításával, mely másfél órában mérhető. Tévhit, hogy a vizes fa hosszabb parázsidővel bír és az is helytelen, hogy folytjuk az égéslevegőt a tüzelés elnyújtása miatt. Mindkét probléma kátrányosodáshoz és kéménytűzhöz vezethet. Sőt a fojtott korán elzárt kályha robbanást is előidézhet. A vizes fa használata a kályha és a kémény rongálásán túl még 30-50%-os hatásfok csökkenést is okozhat.